A Gyomron túl. Kisbolygók, aszteroidák, roncsok és platformok adamantiummal összeláncolt összessége Footfall. Ideát a Birodalom törvényei már nem élnek. Igazából itt nincsenek is törvények. Éppen ezért a térképész rend számára egy megerősített küldöttség vitte el a szállítmányt. Egy gunship, egy guncutter, és egy kis kisebb transport shuttle, teli fegyveresekkel.
A Kapitány megtudta, hogy a Haderach hajó 15 nappal előttünk ért ide. Nem is sokáig időztünk, készleteinket is inkább a Lucin Lehellete néven ismert gázkitermelő helyen töltöttük fel. Majd innen ugrottunk tovább a Magoros rendszerbe. Navigátorunkra bizonnyal rámosolygott az Uralkodó, mert összesen nyolc napba tellett az út - persze a chrono szerint négy hónap telt el. Talán még az is lehet, hogy a Rivális előtt értünk ide? Vagy már el is vitte, ami értékes volt?
Amíg Born a kommunikációs tisztekkel a környéket elemezte, En Taro megmutatta nekem személyes szentélyét. 12 félsztázisban tartott, valójában nagyon is éber, egykor emberi lény. En Taro ellenségei. Kárhozatban léteznek, kétségbeesett gondolataikat, keserűségüket egy felé fókuszálják: tanácsokkal látják el En Tarot, hogy újabb ellenségét, ezúttal a Haderach Ház egyik rogue traderét legyőzze. Ha En Taro sikerrel jár, egyikük megtérhet a halálba.
2010. augusztus 12., csütörtök
Űrcsata - Part Two
A Raider osztályú támadók taktikája és az érzékelők adatai alapján azt hiszem, hogy a Steagan Ryders nevű kalózcsoporthoz tartozhatnak a támadóink. Kérdés, hogy ez most rossz-e, ennyire nem mélyek az ismereteim e téren.
Már harmadik órája tart a Limes Infinitum első űrcsatája, amikor az első támadó helyreállítja a void pajzsát. Továbbra is őt üldözzük: tüzér legénységünk újra összeszedi magát, így a kalózhajó ismét pajzs nélkül van előttünk... azonban az előttünk olyan 60 ezer kilométer, így a teleportárium hasztalan, a murder servitorokat nem tudjuk újra hit-n-run akcióra küldeni. Előnyét kihasználva gyorsan menekülőre is fogják.
A másik hajó viszont annál harciasabb! Kihasználva a lehetőséget, hogy most már alig koncentráltunk a kitérésre, a hajólézerrel lelövi a pajzsunkat, a makro-ágyúk pedig telibe találnak. A páncélzat megérezte, de ez csak a kedvünket tüzeli.
Néhány óra kergetőzés a roncsok között, lőgyakorlat, két balul sikerült boardolás (az egyikben több murder servitort is vesztettünk) után végre kritikus találatot kap a második kalózhajó. Mi pedig nyilvánvalóan az Istencsászár vigyázó tekintete miatt nem szenvedtünk csak pár karcolást.
Menekülőre fogják, de a nagy sietségben egy aszteroida mezőbe futnak. A Limes Infinitum itt adja le végzetes lövését: a raider felső burkolatát a lance weapon kettéhasítja. A híd, a makro-ágyúk megsemmisül, a robbanásokban a raider nagyrészt kiég, a maradék kis atmoszféra perceken belül elszökik.
A roncsból elenyésző mennyiségű ellátmányt tudunk megmenteni: pár nehézfegyver, és egy javítható lánckard. Ez éppen hiányzott a fegyvertáramból, így az adeptus mechanicusokat utasítom, hogy elsődleges prioritással dolgozzanak rajta.
A zarándokszállító hajó még mindig egyben van. Megerősített biztonsági protokoll mellett átszállítjuk az utasokat, majd a Limes Infinitum Templomában En Taro egy nagy hálaadó misét celebráltat. Valószínűleg az ő sugallatára szövi bele a hajó papja a Tiferius főpap (Port Wander) előrelátásáról szóló mondatokat.
Már harmadik órája tart a Limes Infinitum első űrcsatája, amikor az első támadó helyreállítja a void pajzsát. Továbbra is őt üldözzük: tüzér legénységünk újra összeszedi magát, így a kalózhajó ismét pajzs nélkül van előttünk... azonban az előttünk olyan 60 ezer kilométer, így a teleportárium hasztalan, a murder servitorokat nem tudjuk újra hit-n-run akcióra küldeni. Előnyét kihasználva gyorsan menekülőre is fogják.
A másik hajó viszont annál harciasabb! Kihasználva a lehetőséget, hogy most már alig koncentráltunk a kitérésre, a hajólézerrel lelövi a pajzsunkat, a makro-ágyúk pedig telibe találnak. A páncélzat megérezte, de ez csak a kedvünket tüzeli.
Néhány óra kergetőzés a roncsok között, lőgyakorlat, két balul sikerült boardolás (az egyikben több murder servitort is vesztettünk) után végre kritikus találatot kap a második kalózhajó. Mi pedig nyilvánvalóan az Istencsászár vigyázó tekintete miatt nem szenvedtünk csak pár karcolást.
Menekülőre fogják, de a nagy sietségben egy aszteroida mezőbe futnak. A Limes Infinitum itt adja le végzetes lövését: a raider felső burkolatát a lance weapon kettéhasítja. A híd, a makro-ágyúk megsemmisül, a robbanásokban a raider nagyrészt kiég, a maradék kis atmoszféra perceken belül elszökik.
A roncsból elenyésző mennyiségű ellátmányt tudunk megmenteni: pár nehézfegyver, és egy javítható lánckard. Ez éppen hiányzott a fegyvertáramból, így az adeptus mechanicusokat utasítom, hogy elsődleges prioritással dolgozzanak rajta.
A zarándokszállító hajó még mindig egyben van. Megerősített biztonsági protokoll mellett átszállítjuk az utasokat, majd a Limes Infinitum Templomában En Taro egy nagy hálaadó misét celebráltat. Valószínűleg az ő sugallatára szövi bele a hajó papja a Tiferius főpap (Port Wander) előrelátásáról szóló mondatokat.
2010. augusztus 5., csütörtök
Űrcsata - Part One
Nem kis szervezőmunka árán, de behajóztuk a zarándokokat. Born és En Taro szabotázstól is tartott, így szigorú ellenőrzés alatt utaztatjuk őket.
Egy térképészrendtől sikerült pár tippet kapnunk a fekete kőben mutatott rendszerről. Az egyiket - Magoros Rendszer - pedig kissé ki is hangsúlyozták. A kapott warp-térképek alapján, nagy szerencsével 3-4 hónap alatt el is juthatunk majd oda.
A rivális ház hajója már öt nappal előttünk kifutott, így nekünk sem maradt vesztegetni való időnk. Elindultunk hát a Gyomron keresztül a Koronous Expanzióba. Utunkat nyomban egy warp-vihar lassította: két napos veszteglés után beleszálltunk. Nem csak a legénységet (hát még az utasainkat!), hanem minket is megviselt. Fáradtság, rémképek és a romló morál nehezedett ránk. Ennyi misét és ájtatoskodást talán még a régi időkben sem látott a Limes Infinitum szentélye.
Félúton a Csatatéren álltunk meg kipihenni a fáradalmakat. A Csatatér egy viszonylag stabil pontja a Gyomornak, itt biztonságosan vissza lehet jönni a warp-ból. Ugyanakkor kiszámítható megállója az Expanzióba igyekvőknek: a sok rajtaütésnek állít emléket a Csatatéren lebegő rengeteg sok hajóroncs és -töredék.
Vészjeleket fogtunk: egy transzport hajó vesztegel sérülten a roncsok között. Rádiókapcsolat nincs, hajtóművek nincsenek, létfenntartás minimális. A Teleportárium segítségével átvittem egy csapatot. Egy zarándokszállító transzport, kalózok támadták meg. Miközben visszasugároznak a Limes Infinitumra, egy automatikus akna beélesíti magát és eltalál minket: a plazmahajtóművek részben leállnak, részben erős teljesítménycsökkenést szenvednek. A tech-papokat és gépészeket személyes jelenlétemmel buzdítom a mielőbbi javításra.
Eközben feltűnik két raider az érzékelőkön. A közelebbire nyomban rámegyünk. Az is bátran felénk. Rakétákat lő ránk, és a lézerágyúval is becéloz. Kitérésre esélyünk sincs (az Istencsászár azonban figyel ránk, és nem találnak el), így mi is tűzelünk. Bátorításom most nagyobb hasznára van a legénységnek, mint a gépházban: a kalózhajó pajzsa felfogja találatunkat és ezzel leesik - a murder szervitorok pár taktikailag képzett adeptus mechanicus vezetésével átteleportálnak, és a pajzsgenerátort kiiktatják.
Mivel a másik raider is felzárkózik, és szintúgy tűzel ránk, a Kapitány a pilótát erősíti. Kitérő manővereink a mi hatékonységunkat is rontják (mind sebességben, mind a tüzelésben), de fontosabb, hogy mi ne szenvedjünk találatot.
Az első/sérült raider a transzporthajó mellé áll - bármire is készülnek, az nem jó. Nem sokon múlik, de még mindig a Teleportárium hatósugarában vannak. A murder szervitorok újabb sikeres hit-and-run akciót hajtanak végre - és ezúttal a raider űrkomp hangárjait borítják tűzbe. Szegény ördögök: most már nem hogy boardingolni, menekülni sem fognak tudni: a tűzek pedig egyre terjednek a hajón. A kalózhajó morálja vasgolyóként hullhat alá.
Ideje a másik hajóra koncentrálni... (foly.köv.)
Egy térképészrendtől sikerült pár tippet kapnunk a fekete kőben mutatott rendszerről. Az egyiket - Magoros Rendszer - pedig kissé ki is hangsúlyozták. A kapott warp-térképek alapján, nagy szerencsével 3-4 hónap alatt el is juthatunk majd oda.
A rivális ház hajója már öt nappal előttünk kifutott, így nekünk sem maradt vesztegetni való időnk. Elindultunk hát a Gyomron keresztül a Koronous Expanzióba. Utunkat nyomban egy warp-vihar lassította: két napos veszteglés után beleszálltunk. Nem csak a legénységet (hát még az utasainkat!), hanem minket is megviselt. Fáradtság, rémképek és a romló morál nehezedett ránk. Ennyi misét és ájtatoskodást talán még a régi időkben sem látott a Limes Infinitum szentélye.
Félúton a Csatatéren álltunk meg kipihenni a fáradalmakat. A Csatatér egy viszonylag stabil pontja a Gyomornak, itt biztonságosan vissza lehet jönni a warp-ból. Ugyanakkor kiszámítható megállója az Expanzióba igyekvőknek: a sok rajtaütésnek állít emléket a Csatatéren lebegő rengeteg sok hajóroncs és -töredék.
Vészjeleket fogtunk: egy transzport hajó vesztegel sérülten a roncsok között. Rádiókapcsolat nincs, hajtóművek nincsenek, létfenntartás minimális. A Teleportárium segítségével átvittem egy csapatot. Egy zarándokszállító transzport, kalózok támadták meg. Miközben visszasugároznak a Limes Infinitumra, egy automatikus akna beélesíti magát és eltalál minket: a plazmahajtóművek részben leállnak, részben erős teljesítménycsökkenést szenvednek. A tech-papokat és gépészeket személyes jelenlétemmel buzdítom a mielőbbi javításra.
Eközben feltűnik két raider az érzékelőkön. A közelebbire nyomban rámegyünk. Az is bátran felénk. Rakétákat lő ránk, és a lézerágyúval is becéloz. Kitérésre esélyünk sincs (az Istencsászár azonban figyel ránk, és nem találnak el), így mi is tűzelünk. Bátorításom most nagyobb hasznára van a legénységnek, mint a gépházban: a kalózhajó pajzsa felfogja találatunkat és ezzel leesik - a murder szervitorok pár taktikailag képzett adeptus mechanicus vezetésével átteleportálnak, és a pajzsgenerátort kiiktatják.
Mivel a másik raider is felzárkózik, és szintúgy tűzel ránk, a Kapitány a pilótát erősíti. Kitérő manővereink a mi hatékonységunkat is rontják (mind sebességben, mind a tüzelésben), de fontosabb, hogy mi ne szenvedjünk találatot.
Az első/sérült raider a transzporthajó mellé áll - bármire is készülnek, az nem jó. Nem sokon múlik, de még mindig a Teleportárium hatósugarában vannak. A murder szervitorok újabb sikeres hit-and-run akciót hajtanak végre - és ezúttal a raider űrkomp hangárjait borítják tűzbe. Szegény ördögök: most már nem hogy boardingolni, menekülni sem fognak tudni: a tűzek pedig egyre terjednek a hajón. A kalózhajó morálja vasgolyóként hullhat alá.
Ideje a másik hajóra koncentrálni... (foly.köv.)
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)